Bérelj barátot!

Mikor először találkoztam össze a Rentafriend.com weboldalával, anélkül, hogy elolvastam volna, miről is van szó, azonnal hatalmába kerített a szkepticizmus. Amerika megint élen jár a hülyeségben. Mire jó ez? Barátot bérelni? Leszámítva a szép emberek gyűjtőhelyévé kikiáltott Beautifulpeople.com-ot, van ennél lejjebb? Van ennél szánalmasabb? Ez volt az első reakcióm, ennek ellenére átnéztem az oldalt, melynek PR-szövege igen meggyőző, de ami mögötte van, az már kevésbé.

Ha nincs kivel eltölteni a szabadidőd, bérelj barátot! Elsőre bizarr, másodszorra is, majd harmadszori nekifutásra, mikor már képes vagyok az első pár mondaton túljutni, egész kecsegtetően hangzik. A honlapon található leírás alapján, ha barátokra lenne szükségem, jobb helyet nem is találhattam volna. Hogy az elsőre bennem is feléledő tartózkodást feloldják, már az elején leszögezik, hogy miről van szó: kikapcsolódás, új ismeretségek, szórakozás, tanulási lehetőség. Tisztára mint egy önképző kör. Használhatom az oldalt arra, hogy keressek valakit, aki egy ismeretlen városban elkalauzol, bevezet az élet sűrűjébe, segít a mindennapokban. De az sem jelenthet gondot, ha nincs kivel moziba menni, esetleg egyetlen épeszű ember sem akad a környezetemben, akivel a tombolán nyert páros Celine Dion koncertbelépőmet megoszthatom. Az itt kikölcsönözhető barátokkal lehetőségem van nyelveket tanulni. Ha sokat utazom, nem hátrány, ha minden városban vár valaki, akivel hasznosan vagy szórakoztatóan tölthetem a szabadidőmet. Kérhetek tanácsot, kereshetek golfpartnert, egyszóval ez tényleg mindenre jó, és fizetni is csak nagyon keveset kell. Azt is csak azért, hogy biztosak legyenek benne, komolyak a szándékaim barátkeresés terén. Ellenben a jó hír, hogy nézelődni lehet ingyen is, regisztrálni és fizetni csak abban az esetben kell, ha valaki megtetszett az adatbázisban, és szeretném vele a kapcsolatot felvenni. Ezt egyébként egy anonim belső üzenetküldő rendszeren tehetem meg.

Miközben a kecsegtető ajánlatot olvasom, már az elején jó pár kérdés felmerül bennem. Például ha valóban olyan kis összeget kell befizetni, hogy az már szinte fel sem tűnik senkinek, akkor miért lenne ez visszatartó erő a szélhámosok számára? Másodszor, ha anonim az üzenetküldő rendszer, az megint csak kinek jó? Annak, aki valami rosszban sántikál, nemde? De menjünk tovább, még nincs vége. Az idealista PR dumát a magát áruba bocsátó sem ússza meg. A közösségi oldalt éppen nekem találták ki, ha: egy kis mellékesre vágyom, a saját időbeosztásom és szabályaim szerint szeretnék dolgozni, ergo a magam ura akarok lenni. Ha mint kikölcsönözhető barát regisztrálok, akkor nekem természetesen minden ingyenes (minden, azaz a profilom létrehozása). Millió ember van a földön, aki új emberek ismeretségére, tudásra vagy épp felhőtlen szórakozásra vágyik, és a barátkölcsönzőnek köszönhetően ezzel végre én is jól járhatok. Zseniális. Magam szabhatom meg a tarifáimat, a várható keresetem demonstrálására pedig egy kis táblázat is látható: ha 20 dollárt kérek óránként, heti 3 nap meló mellett akár 23 ezer dollárt is kereshetek egy évben, de ha olyan különleges képességekkel rendelkezem, melyek megérnek akár óránkénti 50 dollárt is, akkor majdnem 60 ezer üti a markomat.

És hogy mit kell ehhez tennem? Csak beírom, hogy mihez értek, miben vagyok jó, mi érdekel, és már mehet is az enter. Csak meg kell várnom, míg valaki rám talál. Csodásan hangzik. Az ember rögtön maga előtt látja, amint valami idegen arccal (ő a fizető kuncsaft) a Váci utcán andalog, művészetről és fociról csevegnek, közben pedig málnás fagyit majszolnak. A közös érdeklődési kör elvileg adott, mi baj lehetne? Délután Monet-kiállítás, este mozi, majd egy utolsó séta a rakparton, közben laza filozofálás az életről, némi nyelvlecke, majd jöhet a könnyes búcsú, és persze perkál a bérlő. Szép történet. Mindenesetre mielőtt abba hibába esnék, hogy alapból előítéleteket táplálok az ilyen vállalkozások iránt, el kell mondjam: jobban átgondolva ez egyáltalán nem rossz ötlet, ellenben teljesen irracionális, majdhogynem szürreális, a valóságtól és ettől a világtól fényévekre működhetne csak, egy színes és idealista álomban, ahol az emberek mind-mind okosak, kedvesek, intelligensek, humorosak, műveltek és persze nincsenek hátsó szándékaik.

Próbaképpen rástartoltam az adatbázisra, lássuk, kit bérelhetnék ki itt a környéken. Láthatóan hozzánk még nem jutott el a barátkölcsönző híre, de legalábbis még senki nem mert regisztrálni mint bérelhető portéka. Nem én leszek az első. Maradtak a környező országok, azok közül is lássuk inkább a kisebbeket. Itt van Görögország. Egy nyaralás során jól jöhet valaki, aki segít ebben-abban, szállás, miegyéb. A kínálat három 40 feletti férfiből áll, akiknek az arcberendezése egy csepp bizalmat sem kelt, ezt hagyjuk is. Belgium jó hely, azt mondják, egyszer érdemes oda is ellátogatni, de bérelt kísérőm sajnos itt sem lesz, szegényes felhozatal, szintén egy negyvenes úriember képében. Bécsben talán egyedül sem tévednék el, de azért egy „bennszülött” tanácsai jól jöhetnek: az egyetlen, szintén negyvenes hölgy bizonyára szívesen vállalná e nemes küldetést némi fizetségért cserébe. Horvátország, Szlovákia, Szlovénia, és kicsit távolabb haladva Írország, Norvégia vagy India még nem eléggé nyitott az ilyesmire: ezekből az országokból egy árva lélek sincs regisztrálva, akit legalább egy rövidke tanácsadásra vagy teniszmeccsre kibérelhetne az ember ottjártakor. Prágában akad egy hölgy, arcra egész szimpatikus, de ott meg már jártam. Jól jött volna akkor, hogy lebeszéljen a Vencel téren kapható, bizonytalan eredetű kolbászról, melynek gyomorrontás lett a vége. Olaszországban férfiak tömkelege várja, hogy kibéreljem, de a török urak sem restek, ha egy kis szórakoztatásról, esetleg idegenvezetésről van szó. Nő, ne adj' isten, velem egyidős lány sehol egy szál se.

Az adatlapokról annyit, hogy természetesen mindenki polihisztor és a jellemzésekből nem hiányzott egyetlen alkalommal sem a „friendly” kifejezés. (Van, ahol nemes egyszerűséggel csak ennyi szerepel.) Végeredményben jogos, hiszen frendliség hiányában az ember ne is akarja barátként keresni a kenyerét, ugye. Habár a honlap több helyen is fontosnak tartja kiemelni, hogy ez nem egy escort közvetítő cég, sem pedig társkereső, véleményem szerint a sok, már régen férfikorba lépett úr számára ez nem feltétlenül esett le. A hölgyek pedig vagy más úton barátkoznak, vagy érthető módon bizalmatlanok egy efféle kezdeményezéssel szemben. Ez önmagában még nem jelenti, hogy a Rent-a-friend rossz, inkább csak azt, hogy az ötlet túlságosan is idealista, nem nekünk, embereknek találták ki.